Esküvő az Adriai-tenger partján

Az elmúlt időszakban nagyon sok dolog változott az életemben, s a nosztalgikus hangulatban felidéződtek bennem a csodás emlékek és a kedves emberek akikkel az élet összehozott!

Lassan két éve már annak, hogy Orsi és Andrea megkerestek engem. Így ismerhettem meg az ő történetüket, mely annyira magával ragadott, hogy úgy döntöttem, Veletek is megosztom.

Egy ideje már elkészült ez a kedves beszélgetés, de akkor nem volt alkalmam megmutatni Nektek.

Kicsit másként, a menyasszony szemén keresztül láthatjátok azt, hogy hogyan is kell egy magyar-olasz esküvőt megszervezni Észak-Olaszországban az Adriai-tenger partján!

S talán egy kis segítséget is nyújthatunk Nektek, ha még bizonytalannak érzitek Magatokat.

Ne féljetek belevágni az esküvőszervezésbe, ha elolvassátok Orsiék történetét, biztosan kedvet kaptok majd hozzá. S ha kell segíteni is tudunk :)

2017 februárjában találkoztunk Keszthelyen a Balaton Színházban, ahol életem első esküvőkiállításán vettem részt.

Úgy gondolom, jókor voltam jó helyen! Ők olyan segítséget kerestek, aki megvalósíthatja az elképzelésüket. Én pedig izgatottan vártam az első alkalmat, hogy egyedi meghívót készíthessek.

Elsőként a grafika megtervezése volt a feladatom majd ebből alkottuk meg mindent, ami a nagy napra kellett!

Az ültetőkártyákon át a képeslapokig mindenhol ugyanaz a romantikus szív köszöntött vissza a virágokkal.

Miután elkészültek a papír kellékek nem volt más dolguk mint, hogy kiutazzanak Olaszországba és ott mosolyt csaljanak Orsiék arcára!

Hol ismerkedtél meg a Férjeddel?

Olasz férjem van és én indultam el megtalálni őt! Annak idején tanulni készültem Olaszországba, ezelőtt volt kis kitérő egy nyári munka, hogy pénzt gyűjtsek és gyakoroljam a nyelvet. Bibionére esett a választás és bár maga a város akkor nem nyerte el a tetszésemet és az akkori naplómba azt írtam, ide többet vissza nem jövök, a munkahelyen a szakács annál inkább.. :) A nyár legutolsó hetében történt meg az első csók, mi ketten pedig hirtelen olyan erős falakat építettünk, amik azóta is, és most már örökké összekötnek minket.

Miért éppen Olaszországban tartottátok a nagy napot?

A Bibionébe vissza nem térésből persze nem lett semmi, ugyan hosszabb időre elköltöztünk innen Padovába, majd Londonban éltünk és jelenleg is Budapest és Bibione között osztjuk meg az évet, ez az apósom étterme, neki óriási büszkeség volt, hogy itt kötöttük össze az életünket és nem egy ismeretlen helyet béreltünk ki. Ezentúl pedig irtó romantikus volt, hogy ugyanott volt az esküvőnk, ahol annak idején ő volt a szakács, én pedig a pincérnő.

Hogyan szerveztéték meg az esküvőt? - Mesélj nekünk a szolgáltatókról, akik szinte mind egytől-egyig magyarok voltak. - Miért rájuk esett a választás és miért nem olasz szolgáltatókat választottál!

Az esküvő megszervezése nem volt egyszerű dolog nekünk, bár nagy örömünket leltük benne és van is mindkettőnknek szakmai tapasztalata rendezvényszervezésben, mi ezt szabadnap nélküli szezonális munka és egy kicsi baba mellett oldottuk meg, szóval már nem is tudom hogyan sikerült..

Magyar szolgáltatókkal azért indultunk el, mert itthonról kezdtük el szervezni az esküvőt, de végül azt is itthonról oldottuk meg, amit Olaszországra hagytunk, telefonos és mailes egyeztetésekkel, mindenki szuper rugalmas volt! A magyar szolgáltatók egyszerűen jobbnak minősültek! Visszagondolva vicces - akkor persze nem volt az -, hogy az olasz pap például lemondta a ceremóniát, itt aztán szerzett ő maga helyett másik plébánost, de a korábban lebeszélt és próbált fodrászom is törölt 2 héttel az esküvő előtt. Egy helyi virágtermelőtől virágot rendeltem, de a rossz idő miatt a virágok nem nyíltak ki.. (még szerencse, hogy virágot Magyarországról is rendeltem akkor már). Mindent megoldottunk, de akkor azt kívántam bár mindezt is otthonról intéztük volna!

A fotósunk Jágity Fanni, a DJ-nk Baka Szabolcs volt, a virágok a keszthelyi Flóra virágüzletből jöttek, a papír kellékek pedig Papír Rókától. Mivel a menü olasz- magyar volt, a vadhúst Öreglakról hoztuk, a sütemények pedig a Kócsag Cukrászdából érkeztek, a nagy sikerű pálinkát és Tokajit a nagybátyám szerezte. A ruhámat New York-ból rendeltem, de azt is a keszthelyi Kati néni varrta fel! :)

Azt még el kell mondanom, hogy itthon sok más apróságot is beszereztem az esküvőhöz és általánosságban nagyon elégedett voltam- az eladók odafigyeltek az elképzeléseimre, szívesen közreműködtek, rendeltek nekem, abszolút semmi jele az általában panaszolt kedvtelen magyar hozzáállásnak!

Mesélj, hogyan emlékszel vissza az esküvőd Napjára?

Reggel eldöntöttem, hogy jól fogom érezni magam, így is ébredtem és így is lett. Az egész sminkes-fodrászos hercehurca már mind jó hangulatban történtek, Anyukámmal és a nővéremmel készülődtem, aztán jött értem Andrea. Innen már csak sodortak minket az események... csak mint az elmúlt együtt töltött 10 évben!

Melyek voltak a legszebb pillanatok?

Andrea két olasz és két magyar barátunkkal együtt meglepetés tánccal készültek nekem. Ez annyira meglepetés volt, hogy még most sem tudom elképzelni mikor tudtak erre készülni! Azt az érzést nem tudom leírni, persze sírtam és nevettem, és egyszerűen csak tudtam, hogy nekem ő az Ő!